Mit kell tudni a laboratóriumi beavatkozásokról? Hogyan készüljünk fel a laboratóriumi vizsgálatokra cukorbetegen? Ilyenkor feltétlenül éhgyomorra kell-e mennünk? Ha igen, akkor hogyan tudjuk ezt megoldani? Be kell-e adni az inzulint a megszokott időben akkor is, ha nem ehet a diabéteszes beteg a vérvétel előtt? Igényel-e a laboratóriumi vizsgálat egyéb előkészítést, odafigyelést általában és speciálisan cukorbetegen?

A laboratóriumi vizsgálatokról általában

Éhgyomorra vagy sem?

Legelőször szeretnék egy tévhitet eloszlatni: nem mindegyik laboratóriumi vizsgálat esetén van szükség éhgyomri vérvételre. A laboratóriumi vérvizsgálat során számos paramétert vizsgálhatunk a vérből. Ezek közül  minimum 12 órának kell eltelnie az utolsó étkezés óta, ha vércukorszintet, koleszterint és vérzsírokat, hasnyálmirigy enzimeket (lipáz, amiláz) vizsgálunk.

A glükóz vizsgálata éhgyomorra és a felébredés után mielőbb meg kell, hogy történjen! Ha a páciens pl. 5 órakor kel, tempósan gyalogol, kocog, vagy sokáig utazik a laborba, és a vérvétel pár órás aktivitás után történik, az eredmények nem a valós állapotot tükrözhetik.

Egyéb vizsgálatok esetén, mint például vérkép, HbA1c-szint, CRP-szint, veseműködés (karbamid, kreatinin) és májfunkció (bilirubin, SGOT, SGPT, GGT) vizsgálatánál és egyes hormonvizsgálatok, speciális ellananyagok meghatározásánál nincs jelentősége a koplalásnak.

Alkohol hatása

Természetesen itt is érdemes tartózkodnunk a szélsőségektől, mint például az alkohol. Főképp fontos ez egyes májvizsgálatok (pl. SGOT, SGPT, GGT), vércukor, koleszterin vizsgálata esetében. Az alkohol lebontása a májban történik, ezért a fenti vizsgálatok eredményeire mindenképp befolyással bír az alkohol.

Rendszeresen szedett gyógyszerek

Mindenképpen beszéljük meg a beutaló orvossal, hogy a rendszeresen szedett bevehetjük-e a vérvétel előtt? Pl. ne vegyük be a pajzsmirigy-hormon meghatározás előtt a pajzsmirigy gyógyszert és D-vitaminszint mérésekor a D-vitamint. Vas és kalcium szint mérés előtt hagyjuk ki 2-3 napig a vas és kalcium szedését.

Fizikai megerőltetés

Fontos továbbá, hogy a vérvétel előtti napon kerüljük a fizikai megerőltetést, mert befolyásolhatja a fehérvérsejt, karbamid, kreatinin, SGOT, SGPT, CK, összfehérje, albumin és egyes hormonok szintjét is.

Folyadékfogyasztás

Érdemes meginni egy pohár vizet (nem cukrosat, nem szénsavasat!) még lefekvés előtt, és egy másikat a laboratóriumba indulás előtt. Egy kicsit felhígítja a vért, és könnyebb levenni a vért. Ezt a metódust azoknak érdemes alkalmazni, akiktől nehéz vért venni és akik lázasak (pl. valamilyen fertőzés esetén), mert láz esetén az erős izzadás vizet von el a szervezettől, ezért vérünk némileg sűrűbbé válik. Természetesen az ennél nagyobb mennyiségű víz fogyasztása nem megengedett, mert ebben az esetben túlhígulás történik, és vérünk minden egyes milliliterjében csökkennek az összetevők arányai. Ez befolyással lehet a vizsgálati eredményekre.

Hormonvizsgálatok

Egyes hormonvizsgálatok csak bizonyos napokon vagy csak bizonyos napszakban végezhetők, ezt is érdemes egyeztetni a kezelőorvossal (pl. egyes női nemi hormonokat csak a ciklus 3. vagy 21. napján lehet vizsgálni).

Jó tudni!

1.  Bizonyos betegségekből való gyógyulást követően a laborvizsgálatok eredményei többnyire nem azonnal térnek vissza a normál tartományba.
2.  A normál értéktől eltérő adatok önmagukban rendszerint nem értékelhetőek, illetve félrevezetőek lehetnek. A laborvizsgálatok kiértékelése mindig orvos feladata!
3.  A normálértékek laboronként eltérhetnek, mert más módszerekkel, eszközökkel, reagensekkel történhetnek a vizsgálatok, ezért más és más referenciaértékek számítanak megfelelőnek. Az egyik helyen mért értékeket a másik helyen mértekkel – ha eltérőek a referencia tartomány értékei – nagyon nehéz összevetni.

Vérvétel cukorbetegen

A fentiek alapján láthatjuk, hogy viszonylag kevés esetben van szükség éhgyomorra végezni a laboratóriumi beavatkozásokat, így speciális előkészítésre sincs mindig szükség. Jó esetben a Diabétesz szakrendelés saját vagy kórházi laboratóriumában, ismerős asszisztensek által, barátságos környezetben történik a vérvétel a gondozás során, ahova értelemszerűen egyébként sem éhgyomorra kell mennünk.

Amennyiben mégis éhgyomri vérvételre van szükség, úgy mindenképpen egyeztessünk a kezelőorvossal, hiszen különböző kezelés esetén más és más módon lehet megoldani és biztosítani az éhomi vérvételt.

Erre néhány példa:

1. Tablettás kezelés vagy napi 2x előkevert inzulin adása mellett érdemes viszonylag korai időpontot kérni a vizsgálatra (A legtöbb helyen már időpontot kell/lehet kérni és így nem kell órákig várakozni.). Vigyük magunkkal a gyógyszert, inzulint, és a vérvétel után lehet azt közvetlenül bevenni illetve beadni, majd a megfelelő várakozási idő után megenni a –szintén előre előre elkészített és magunkkal vitt- reggelit.
2. 24 órás bázisinzulin analóg vagy inzulinpumpa kezelés mellett hasonlóan kell eljárni, de nem szükséges korai időpontot kérni, és vérvétel után azonnal inzulint adni és étkezni, hiszen ilyen esetben az étkezési inzulinok beadási időpontja szabadabban változtatható.
3. Természetesen mindig szóljunk előre a laboratóriumban, -pl. amikor beszedik a beutalókat-, hogy inzulinnal kezelt cukorbetegek vagyunk.

Vizeletgyűjtés

Előfordulnak olyan állapotok, amikor a kezelőorvos  számára fontos a 24 óra alatt gyűjtött vizeletből mért vizsgálatok ismerete (pl. mikroalbumin meghatározás). A vizeletminta gyűjtésének első napján a reggeli vizeletet még ne ürítse a tartályba, de az ezutáni vizeletet egész nap, majd másnap a reggeli első vizeletet is tartályba (nagyobb méretű edény, pl. ismert űrtartalmú befőttesüveg alkalmas erre a célra) kell gyűjteni. A mintákat a laboratóriumba szállításig hűtőben tárolja.

A laboratóriumba nem szükséges a teljes vizeletmennyiséget bevinni; óvatosan rázogassuk össze a gyűjtőedényt (hogy a leülepedett vizelet összeelegyedjen), majd kb. 0,5-1 dl-nyi mennyiséget öntsünk át tiszta, fertőtlenített edénybe, melyre írjuk rá a gyűjtött vizelet teljes mennyiségét (ezért jó, ha ismerjük a gyűjtőedény térfogatát, egyébként mérőpohárral le kell mérni) a beteg nevét és a gyűjtés dátumát.

Rövidebb, 8 vagy 12 órás vizeletgyűjtés esetén ugyanúgy kell eljárnunk. Pl. este 7 és reggel 7 óra közötti 12 órás vizeletgyűjtésnél 19 órakora vizeletet WC-be kell üríteni, majd utána egész éjjel egy gyűjtőedénybe szükséges a vizeletet gyűjteni. Reggel 7-kor (a gyűjtés lezáró időpontjában) kell utoljára a gyűjtőedénybe vizelni.

2016. január

Dr. Nagy-Szakáll Zsuzsanna

Házi gyermekorvos (Solymár), gyermekdiabetológus. A Szurikáta Alapítvány Gyermekbetegségek és élethelyzetek rovatának szerzője, a Szurikáta-rendezvények rendszeres szakmai segítője. Fruzsi lánya és ő maga is 1-es típusú diabéteszes, amelynek történetét itt írta meg.